Muzeális fegyverek

A hatályos jogszabályok értelmében a következő definíció alapján meghatározott fegyverek sorolhatóak ebbe a kategóriába: „az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer”. A gyakorlatban a hazai kereskedelmi forgalomban engedély nélkül kapható és tartható fegyverek közül ebbe a kategóriába az elöltöltő vagy - szintén használatos nevükön – fekete lőporos fegyverek, valamint a Keserű Művek által gyártott muzeális gumi- vagy ólomlövedékes fegyverek tartoznak.
 
Mivel üzletünk jelenleg nem foglalkozik az elöltöltős fegyverek forgalmazásával, ezért azok bővebb tárgyalását rábízzuk azokra a cégekre, akik ezen a téren nagyobb tapasztalattal rendelkeznek.
 
A muzeális gumilövedékes fegyverek elsősorban otthon és/vagy objektumvédelemre, míg az ólomlövedékes fegyverek pedig elsősorban céllövészetre használhatóak. Közös jellemzőjük, hogy működési mechanizmusuk azon alapul, hogy a gumi vagy ólomlövedék kilövéséhez szükség van egy indítótöltényre, amelyet a lövedéktől függetlenül kell a tárba, a csőfarba vagy – revolverek esetén – a dobba tölteni.
 
A muzeális gumilövedékes fegyverek napjainkban itthon kapható változatai leggyakrabban puska alakúak vagy revolverek. A Keserű Művek által gyártott gumilövedékes puskák mostanában főként kivehető tárral készülnek, de a korábbi modellek között találkozhattunk olyan változatokkal is, amelyeknél a lövedéket közvetlenül a csőbe kellett tölteni. Időnként megjelennek a kínálatban az éles sörétes egy- vagy duplacsövű vadászfegyverekből muzeális gumilövedékessé alakított fegyverek is. (Ezek értelemszerűen szintén nem tárasak.) Ezekbe a fegyverekbe – típustól függően – 10, 12 vagy 18mm-es gumilövedékek tölthetőek, amelyek indítótölténye leggyakrabban a gáz-riasztó revolvereknél használt 9mm Knall kaliberű riasztópatronok. Itt arra kell ügyelnünk, hogy a súrlódás és a könnyebb betölthetőség érdekében a gumilövedékeket mindig gépzsír vagy szilikonzsír segítségével kell betöltenünk.
 
A muzeális gumilövedékes revolverek itthon kapható változatainak közös jellemzője, hogy a töltés megkönnyítése érdekében a dobok kivehetőek, ide elölről a gumilövedék, hátulról az indítótöltény tölthető be. Ezeknél a típusoknál a revolvereknél megszokott ejektorrúd – amely a dobtengely meghosszabbítása – és az ellőtt töltényhüvely ürítését szolgálja, jellemzően nem működik.
 
Kiviteltől és típustól függően a tárkapacitás 1, 2, 4 vagy esetenként 12, 24 lövedék is lehet.
 
Az elérhető csőtorkolati energia típustól és kiviteltől függően – a gyártó tájékoztatása alapján – 80-120 Joule között mozog. Tesztek alapján ez az energia bőven elegendő az otthon- vagy objektumvédelmi feladatok ellátására.
 
A muzeális ólomlövedékes fegyverek felhasználási területe főként az otthoni szabadidős céllövészet. Ebből adódóan leginkább a már korábban elterjedt lég- és flóbert fegyverek alternatívái lehetnek. Mivel a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a flóbert fegyverek megszerzése és tartása engedélyköteles, emiatt mára ez a kategória gyakorlatilag – kevés kivételtől eltekintve – kikerült a hazai fegyverüzletek kínálatából.
Így az otthoni célba lövésre csak a másik két kategória marad. Mivel a légfegyverekről már korábban szóltunk, így itt csak a muzeális ólomlövedékes fegyverek eltérő jellemzőit szükséges megemlíteni. Ezeknél is lövedéket és külön betölthető indítótöltényt találunk. Puskaformájúak vagy revolverek lehetnek, ritkán előfordulnak pisztolyalakú változatok is. Puska változat esetén egy töltéssel jellemzően csak egyet lőhetünk. Revolverek esetében van lehetőségünk 6-8-10 lövés leadására. Ezek a fegyverek lehetnek huzagolt vagy sima csövűek is, ez utóbbiak értelemszerűen pontosabbak. Leggyakoribb kaliberek - a lövedéket tekintve - a 4,5mm-es ólom alakos vagy gömblövedék, ill. az 5,6mm (.22-es kaliberű) ólom gömblövedék. (ez lehet rézzel bevont is) Az indítótöltény leggyakrabban a 6mm-es lőpor nélküli, peremgyújtású startpatron. Mivel itt az elérhető csőtorkolati energia 15-20 vagy esetenként 30 Joule is lehet, szemben a szabadon tartható légfegyverek maximális 7,5 Joule energiájával szemben, így a lőtáv és az átütés képessége jóval nagyobb lehet. Ezt főként az ún. plinkelésnél használhatjuk ki, amikor sörös-, üdítőitalos vagy más fémből készült flakonokra lövünk.
 
A hatályos jogszabályok értelmében a muzeális fegyverek tekintetében csak akkor van szükség a Rendőrség által kiadott hatósági engedélyre, ha a muzeális fegyvert sportlövészeti célra szeretnénk használni, ehhez azonban sportegyesületi tagság is szükséges.
 
Egyebekben a muzeális fegyverek magánterületen vagy lőtéren használhatóak, önvédelmi célra történő viselésük TILOS!